Budapesti kirándulás beszámolója
2019. 05. 11.-én reggel 6:30-kor indultunk 46 fővel, izgatott várakozással Budapestre.
Az utazás 2,5 órája hamar eltelt sok vicces kérdéssel, kvíz játékokkal. Az első úticélunk a mátyás templom volt. Még csak reggel 9:00 óra múlt, de az ember tömeg meglepett bennünket, és csak elvétve hallottunk magyar szót. Maga az épület lenyűgözően szépséges volt, kár, hogy a rengeteg szelfiző turistától nem lehetett az oltárnál sem átérezni a hely atmoszféráját.
Következő állomás a történeti múzeum volt, amit sétálva közelítettünk meg, és még az őrség váltást is láthattuk. A múzeumban érdekes előadást hallhattunk a középkori palotáról, és a belső kápolnában gregorián énekeket hallgatva megérintett bennünket a hely szelleme. /itt szívesen eltöltöttem volna néhány órát egy kényelmes fotelben relaxálva./
Vissza felé sétálva gyönyörködtünk a halász bástyáról elénk táruló pompás panorámában. Észre sem vettük és már elmúlt 14:00 óra, igyekeznünk kellett vissza a halász bástya aljához, ahol buszra szállás után a Piroska vendéglő volt az úticél egy finom ebéd erejéig. A társaság ekkor már nagyon elfáradt, az ebéddel is csúsztunk /parkolóhely keresése miatt/, és a Vajdahunyad vára 17 órakor bezárt.
Közös megbeszélés után úgy döntöttünk, hogy hazafelé vesszük az irányt, és Siófokon a kikötőnél megállunk a Balatonban gyönyörködni. Itt a gyerekek még kiengedték a gőzt némi futkározással, a felnőttek andalogtak kicsit, megpróbálva feldolgozni a rengeteg benyomást, élményt, ami érte őket.
Életem első 27 évét Budapesten éltem, még is megdöbbentő volt látnom a rengeteg változást, tömeget, autó áradatot. Volt köztünk több olyan felnőtt, aki még sohasem járt Budapesten, és érdekes volt látni ahogy gyűjtötték az élményeket. Semmi pénzért nem költöznék vissza Budapestre, de a többiek nevében is kimerem jelenteni, hogy egy napra a kultúránk jobb megismeréséért, a gyönyörű épületekért, panorámáért, a közösen eltöltött minőségi időért nagyon megérte elmenni.
Hálás szívvel köszönjük, hogy támogatták kistelepülésünket azért, hogy ezt megtehessük.
Rumpli Éva